2010. október 3., vasárnap
2. Félhomály (2. rész)
MÉG MIELŐTT CHARLIE ÉBREDEZNI KEZDETT VOLNA, nyomtam egy lágy csókot Bella homlokára, majd hazaszaladtam a Volvóért.
– Pár perc múlva itt vagyok – ígértem neki halkan, mikor az érintésem hatására nyöszörögni kezdett.
Charlie már indulni készült, mikor visszaértem.
– Jó reggelt, Charlie! – mondtam szenvtelenül, mire ő is eldörmögött egy üdvözlést a bajsza alatt. Gondolatban ismételten tudomásomra hozta, hogy mennyire nem szeretne többé a lánya közelében látni, de szerencsére nem kellett sokáig hallgatnom.
– Jó reggelt, Edward! – köszönt szerelmem az ajtón kilépve, mikor meglátott.
– Neked is, Bella! – mosolyodtam el.
Az a pár perc is, amit távol kellett töltenem tőle a látszat fenntartása érdekében, maga volt az örökkévalóság.
– Viszlát, apu! – intett oda neki, mielőtt beszállt volna mellém.
Én is elköszöntem Charlie-tól, akinek rosszalló pillantása és bosszankodó gondolatai még követtek egy ideig, amíg a kocsi lassan kikerült a látóteréből.
Bellát mintha kicserélték volna. Szemlátomást nagyon örült, hogy Charlie végre feloldotta a szobafogságát. Én viszont nem voltam ettől annyira felszabadult, mint Ő. Törhettem a fejem, hogyan tartsam távol a vérfarkaskölyöktől. Bármennyire is próbáltam megértetni vele, hogy a vesztébe rohan, nem érdekelte. Túlságosan is önfejű. Megértem, hogy a fiú sokat jelent neki, de az életével játszik. Valakinek meg kell óvnia, ha már ő képtelen rá.
A menza felé menet a végzősök érettségivel és a nagybetűs élettel kapcsolatos gondolatai kúsztak be az elmémbe. Szinte vibrált a levegő, a közelgő változás izgatottá tette a többieket. Engem azonban aggodalommal töltött el a nem is olyan távoli jövő: Bella hozzám hasonlóvá válik. Az arcizmaim egy pillanatra megfeszültek, de szerencsére még mielőtt kedvesem észrevehette volna, sikerült rendeznem őket.
A menza faláról a ballagási bál díszes plakátja nevetett az arcomba. Bellát nem sikerült rávennem, hogy eljöjjön velem, pedig mindent bevetettem az ügy érdekében. Ő azonban kérlelhetetlen volt. Egy pillanatra elmosolyodtam, ahogy az erről folytatott beszélgetésünket felidéztem.
– Elküldted már a ballagási meghívókat? – kérdezte tőle Angela, mikor letelepedtünk az asztalhoz. A gondolatai telve voltak jóindulattal és kedvességgel. Alice-en kívül ő volt az egyetlen igaz barátja.
Muszáj lesz megint kezelésbe vennem – hallottam meg a húgom megállapítását, aki szintén ott ült az asztalunknál. Láttam, hogy Bella zavarba jött, ahogy Alice végigmérte a szokásos farmer-póló összeállítást, amit viselt. A jelenet mosolyt csalt az arcomra. Bella, akármit is viselt, számomra gyönyörű volt. A szépsége beragyogta létezésem minden napját.
– Nem én! – felelte Angelának. – Minek? Renée úgyis tudja, mikor érettségizem. Másnak meg kinek küldjek?
Nem kellett belelátnom a gondolataiba, hogy tudjam, mennyire hidegen hagyja a ballagási ünnepség, de nem akartam, hogy lemaradjon ezekről az emberi tapasztalatokról. Nem bocsátottam volna meg magamnak, ha miattam le kell mondania erről. Nekem már csak vámpírként volt alkalmam átélni, és nagyon is tisztában voltam vele, hogy az nem ugyanaz. Távolról sem.
– Na, és te, Alice? – fordult Angela a húgomhoz.
– Én már elkészültem velük – húzta ki magát Alice büszkén vigyorogva.
– De jó neked! – sóhajtott fel Angela.
A rengeteg rokonnak kézzel kell megcímeznie a meghívókat; az édesanyja ragaszkodik hozzá. Gondolatban látta magát, ahogy egy óriási borítékhalom kegyetlenül maga alá temeti. A félelmei megmosolyogtattak.
– Majd én segítek – ajánlotta fel szerelmem. – Mármint, ha nem bánod, hogy olyan ronda a kézírásom.
– Hát ez nagyon rendes tőled. Mikor jöjjek át? Bármikor jó, amikor neked megfelel.
– Igazából inkább én mennék át hozzátok, ha nem baj, eleget ültem otthon, torkig vagyok. Tegnap este Charlie feloldotta a szobafogságot – közölte mosolyogva, mire én szolidan égnek emeltem a szemem.
– Tényleg? – Angela szemei felcsillantak a hír hallatán. A gondolatai izgatottá váltak. – Nem azt mondtad, hogy életfogytiglan?
Jelen helyzetben én is jobban örülnék ennek az alternatívának.
– Én is meglepődtem. Azt hittem, hogy legalább a sulit be kell fejeznem, mielőtt Charlie elenged – válaszolta Bella.
– Hát, ez klassz. Ezt meg kell valahogy ünnepelni – vetette fel Angela.
– Fogalmad sincs, milyen jól hangzik!
Természetesen a kotnyeles húgom szintén egyetértett.
– Mit csináljunk? Mit csináljunk? – morfondírozott, miközben az elméjén sorban futottak át a legkülönfélébb ötletek.
– Bármit is forgatsz a fejedben, Alice, az biztos, hogy annyira azért nem vagyok szabad – mutatott rá kedvesem, ezzel is igyekezve kordában tartani a húgomat.
– Az ember vagy szabad, vagy nem, nem igaz?
– Azt hiszem, azért a szabadságomnak megvannak a határai, például aligha terjed túl az amerikai kontinensen – gúnyolódott Bella. Már nagyon is jól ismerte Alice szervezői törekvéseit.
A húgom elhúzta a száját, ahogy az arcára kiült a csalódottság. Nem adta fel, még utoljára megpróbált szerelmem lelkiismeretére hatni.
– Szóval akkor mit csinálunk ma este? – kérdezte kitartóan.
– Semmit. Szerintem várjunk egy-két napot, hogy Charlie tényleg komolyan gondolta-e. Különben is, holnap iskola...
– Jó, akkor majd a hétvégén bulizunk – ragyogott fel Alice arca.
– Persze – egyezett bele Bella, tisztában lévén vele, hogy a húgomnak képtelenség nemet mondani. Ha egyszer valamit a fejébe vesz…
Azonnal be is vetette magát. Angelával sorra vették a lehetőségeket. Később Ben is – aki eddig elmerülten olvasta a képregényét – odafordult hozzájuk.
A továbbiakban nem kísértem figyelemmel a társalgást, minden érdeklődésemet Bellára irányítottam. Valami nyugtalanította, szemeit lesütve az asztalra meredt. Valószínűleg elhatalmasodott rajta a bizonytalanság. Talán rádöbbent, hogy a döntés, amit meghozott, végleges és megmásíthatatlan.
A kép hirtelen villant be Alice elméjébe.
A nőstény… – ha csak rá gondoltam, akaratlanul is elöntött a gyűlölet. A testem megfeszült, és kis híján megfeledkeztem magamról. A feltörni készülő morgásomat az utolsó pillanatban sikerült visszafojtanom. A vízió semmi jóval nem kecsegtetett. Victoria Forksba készül… Meghozta a döntést…
– Alice, mi baj van? Alice! – integetett Angela az arca előtt, a húgom elködösült tekintete megijesztette.
Bella szerencsére szintén Alice-re nézett, ahogy felkapta a fejét, így nem fedezhette fel rajtam az aggodalmat. Gyorsan rendeztem az arcvonásaimat, majd hirtelen felnevettem, hogy eltereljem a többiek figyelmét. Angela és Ben megkönnyebbülésemre felém fordultak, és a húgomat is sikerült kizökkentenem. Bella azonban még mindig Alice arcát fürkészte. Feltűnően elsápadt. Valószínűleg volt valami halvány sejtése róla, hogy mit láthatott. Természetesen nem készültem a tudomására hozni.
– Mi az, Alice, egy kis ebéd utáni szunyókálás? – tréfálkoztam vele.
– Bocsánat, azt hiszem, elábrándoztam egy kicsit – válaszolta egyszerűen.
– Jól tetted. Én is szívesebben ábrándoznék, mint hogy végigüljek még két órát – jegyezte meg Ben.
A különös jelenet egyiküket sem tette gyanakvóbbá, mint eddig. Mindig is kívülállónak tartottak minket, és az, hogy néhány iskolatársunkkal közvetlenebbekké váltunk, csak Bella miatt történhetett meg.
Alice zavartalanul csevegett tovább.
El kell mondanod neki! – nézett rám diszkréten, mire egy pillanatra dühösen rámeredtem. Elkapta a tekintetét, és ismét Angelához fordult. Reméltem, hogy ennyiből is megérti, nem készülök Bellát beavatni. Részemről lezártnak tekintettem a dolgot.
Szerelmem egyik hajfürtjét kezdtem tekergetni az ujjaim körül, miközben arra gondoltam, mennyire törékeny. Nem eshet baja, nem engedhetem a közelébe azt a bosszúszomjas hárpiát!
Az elhatározás lassan kezdett megfogalmazódni bennem: el kell vinnem Őt a városból, amíg el nem múlik a veszély.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nagyon jóóó megérte várni rá :)
VálaszTörlésSzia! :D
VálaszTörlésJaj, de jó, jaj, de jóóóóóóóóó!!!! :D
Köszi a frisset! Nagyon szuper lett ez is szokás szerint!!! Gratulálok hozzá! :D
Csak így tovább!
Drága Aby!
VálaszTörlésTényleg megérte Rád várni, nagyon jól sikerült fejezet lett, már nagyon hiányoztál. Továbbra is nagyon jól írod le Edward érzéseit, végre olvashattam, mit gondolt Alice látomása közben. Charlie gondolatait mosolyogva olvastam.
Nagyon szeretem olvasni Edward féltő, óvó gondolatait. Türelemmel várom a következő részt, tudom megéri .
Puszi: Judit
Nagyon jó, alig várom a következőt. Köszönöm Évi
VálaszTörlésSzia!
VálaszTörlésHuha örülök hogy újra olvashatom ezt a történetet tőled!!
Edward gondolatait nagyon jól visszatudod adni és ahogy te látod az ő szemével a helyzetet..Alice látomása Bella első gondolata az eredetiben is jól tudta mi lehet..
nagyon várom a folytatást!!
Melinda
Nagyon tetszett a frisset - igaz, én igazi Benina rajongó vagyok, de azért ide is eljutottam :) Jó utódja lettél neki is, és a mi Alice-unknak is :)
VálaszTörlésSzépen írsz, csak így tovább,
a rész csodálatos volt:
Axi
szia Aby!!
VálaszTörlésiszonyat jóó volt! :)majdnem, itt aldtam el a gép előtt, de megérte fenn maradni :DD
nagyon jól át tudtad adni Edward érzéseit.(azt a mérhetetlenűl nagy szerelmet amit Bella íránt érz...^^)
hahahaa... Alice és a divatmániája... xD
én Anyuval ellentétben már tűkön ülve... nagyonnagyon várom a folytatást :P
csak így tovább
köszií.puszi
Macy*-*
Húhha.. már nagyon vártam :D és megérte
VálaszTörlésnagyon tetszett :D
fantasztikusan írsz :D
várom a folytatást :D
Puszi
Natii
Tudtam,hogy megéri várni a folytatásra.Nagyon tetszett.Újraolvasni az Eclipse-t Edward szemszögéből,ez hihetetlenül jó.Magával ragadó ,ahogy Edward érzelmeit leírod,és közben hajszálpontosan az Eclipse-ben vagyunk.
VálaszTörlésAbigel olvastam Tőled egy Twilight fanfictiont,a full moont.Néhány hete találtam rá,és nagyon-nagyon tetszett.De ahogy látom júniusban a 4. fejezetnél abbahagytad.Jaed és Beth története eszméletlenül jó,remélem mihamarabb folytatod!
Hát Drágám, Edward és te még mindig nagyszerű párost alkottok! ;) xD
VálaszTörlésSzuper lett ez a rész is! Sokat kellett rá várni, de azt hiszem, mindannyiunk nevében mondhatom, hogy megérte, nagyon is! Ismét fantasztikusat alkottál! Már meg sem lepődök... :D
Edward érzéseit, gondolataid tökéletesen érzed, és elképesztően hitelesen át is adod nekünk. Köszönet annak, aki ezeket a gondolatokat "súgja" neked! xD
Örülök, hogy olvashattam. Teljesen más így az élmény, mint mikor a szádból hallom. :)
Köszönöm, hogy megírtad!
Puszillak!
Atyusod
szia!
VálaszTörlésörülök, h visszatértél! (:
Nekem ez a rész a közepééig nem nyerte el tetszésemet, viszont a befejezés kárpótolt.:D
kiváncsi vagyok, hogyan folytatod tovább! :)
puszi,Kinga
Szia!
VálaszTörlésÖrülök,hogy sikeresen rendeződtek a dolgaid!
Már nagyon hiányoztál!:D
Remélem most már teljes elánnal fogod tudni folytatni.Várom,hogy belerázódj ismét!:D
KÖSZI:zsuzsa
Ó de jó, ezért érdemes volt várni. Nagyon érdekes így Edward szemszögéből olvasni, nekem nagyon teccik.
VálaszTörlésKöszi hogy folytatod!!! puszi :)
Sziasztok!
VálaszTörlésNévtelen:
Kedves Névtelen!
Köszönöm szépen, örülök neki! :)
Remélem, hogy a továbbiakban is így fogok gondolni! :)
Névtelen:
Kedves Névtelen!
Nagyon szépen köszönöm! :) Aranyos vagy! :)
Hálás vagyok a biztatásért! :)
mjudit:
Drága Anyu!
Örülök, hogy így gondolod. :)
Remélem, hogy nem okozok Nektek csalódást a későbbiekben sem. :)
Köszönöm, hogy itt vagy nekem! :)
Sokat jelent! :)
Puszi. :)
Csizmarik Éva:
Kedves Évi!
Nagyon szépen köszönöm a véleményedet! :)
Névtelen:
Drága Melinda!
Örülök, hogy ez a rész is elnyerte a tetszésedet. :)
Nagyon szépen köszönöm a véleményed! :)
Puszi. :)
Axi:
Nagyon szépen köszönöm, aranyos vagy! :)
Örülök, hogy így gondolod, ez nagyon jól esik. :) Remélem, a továbbiakban is kitartasz ezen véleményed mellett! :)
Puszi. :)
Macy:
Drága Húgim!
Nagyon kedves vagy! :) Köszönöm szépen a kommentet, és hogy kitartó olvasóm vagy! :)
Névtelen:
Kedves Natii!
Nagyon köszönöm! :)
Örülök, hogy ezen a véleményen vagy! :)
Puszi. :)
zeno:
Drága Zeno!
Nagyon-nagyon szépen köszönöm! Ne haragudj, hogy nem válaszoltam előbb. Üdvözöllek az Olvasóim között. :)
Igen, nagyon szeretném folytatni a "full moon"-t, de még nem tudom, hogy mikor fogom tudni ezt megtenni. Először két másik történetet szeretnék befejezni, és akkor reményeim szerint felszabadul egy kis idő, amit a többi történetre fogok lelkesen fordítani. :)
Nagyon örülök, hogy tetszik Neked Jaed és Beth története, mert Jaed nagyon a szívemhez nőtt, és nagyon hiányzik, amióta nem írom az ő szemszögét. :( Remélem, hogy hamarosan visszatér a bolyongásból, és folytatódhat a történet. :)
Még egyszer nagyon szépen köszönöm a véleményedet! :)
Atyus:
Drága Atyusom!
Igen, Edward megint kitett magáért a fejemben. :) Azt hiszem, jár neki a buksimi! xD
De remélem, azért még tudod neked meglepetést okozni. Csak egy kicsit... ;)
Én pedig köszönöm, hogy olvasod! :)
Cupp.
Kinga:
Kedves Kinga!
Örülök, hogy a végére megtetszett a fejezet. :)
Azért kíváncsi lennék, mi volt az, ami kevésbé tetszett. :)
Köszönöm a véleményed, és hogy olvasol! :)
zsuzsa:
Drága Zsuzsám!
Hát, remélem, hogy az Univerzum erői a segítségemre lesznek, és sikerül folytatnom a történeteimet. :)
Köszönöm, hogy velem vagy! :)
Puszi. :)
eleonora93:
Kedves Noncsa!
Nagyon köszönöm, hogy újra és újra megtisztelsz egy-egy véleménnyel. :)
Örülök, hogy tetszett a fejezet! :)
Köszönöm! :)
Puszi. :)
Köszönöm, hogy olvastok, és hogy kitartottatok! :)
Csók!
Aby
Sziasztok!
VálaszTörlésNévtelen:
Kedves Névtelen!
Köszönöm szépen, örülök neki! :)
Remélem, hogy a továbbiakban is így fogok gondolni! :)
Névtelen:
Kedves Névtelen!
Nagyon szépen köszönöm! :) Aranyos vagy! :)
Hálás vagyok a biztatásért! :)
mjudit:
Drága Anyu!
Örülök, hogy így gondolod. :)
Remélem, hogy nem okozok Nektek csalódást a későbbiekben sem. :)
Köszönöm, hogy itt vagy nekem! :)
Sokat jelent! :)
Puszi. :)
Csizmarik Éva:
Kedves Évi!
Nagyon szépen köszönöm a véleményedet! :)
Névtelen:
Drága Melinda!
Örülök, hogy ez a rész is elnyerte a tetszésedet. :)
Nagyon szépen köszönöm a véleményed! :)
Puszi. :)
Axi:
Nagyon szépen köszönöm, aranyos vagy! :)
Örülök, hogy így gondolod, ez nagyon jól esik. :) Remélem, a továbbiakban is kitartasz ezen véleményed mellett! :)
Puszi. :)
Macy:
Drága Húgim!
Nagyon kedves vagy! :) Köszönöm szépen a kommentet, és hogy kitartó olvasóm vagy! :)
Névtelen:
Kedves Natii!
Nagyon köszönöm! :)
Örülök, hogy ezen a véleményen vagy! :)
Puszi. :)
zeno:
Drága Zeno!
Nagyon-nagyon szépen köszönöm! Ne haragudj, hogy nem válaszoltam előbb. Üdvözöllek az Olvasóim között. :)
Igen, nagyon szeretném folytatni a "full moon"-t, de még nem tudom, hogy mikor fogom tudni ezt megtenni. Először két másik történetet szeretnék befejezni, és akkor reményeim szerint felszabadul egy kis idő, amit a többi történetre fogok lelkesen fordítani. :)
Nagyon örülök, hogy tetszik Neked Jaed és Beth története, mert Jaed nagyon a szívemhez nőtt, és nagyon hiányzik, amióta nem írom az ő szemszögét. :( Remélem, hogy hamarosan visszatér a bolyongásból, és folytatódhat a történet. :)
Még egyszer nagyon szépen köszönöm a véleményedet! :)
Atyus:
Drága Atyusom!
Igen, Edward megint kitett magáért a fejemben. :) Azt hiszem, jár neki a buksimi! xD
De remélem, azért még tudok neked meglepetést okozni. Csak egy kicsit... ;)
Én pedig köszönöm, hogy olvasod! :)
Cupp.
Kinga:
Kedves Kinga!
Örülök, hogy a végére megtetszett a fejezet. :)
Azért kíváncsi lennék, mi volt az, ami kevésbé tetszett. :)
Köszönöm a véleményed, és hogy olvasol! :)
zsuzsa:
Drága Zsuzsám!
Hát, remélem, hogy az Univerzum erői a segítségemre lesznek, és sikerül folytatnom a történeteimet. :)
Köszönöm, hogy velem vagy! :)
Puszi. :)
eleonora93:
Kedves Noncsa!
Nagyon köszönöm, hogy újra és újra megtisztelsz egy-egy véleménnyel. :)
Örülök, hogy tetszett a fejezet! :)
Köszönöm! :)
Puszi. :)
Köszönöm, hogy olvastok, és hogy kitartottatok! :)
Csók!
Aby