Sziasztok!
Sajnálom, hogy ilyen jellegű döntést hoztam, de úgy érzem, hogy ezt most egyszerűen muszáj, különben becsavarodok.
A TÖRTÉNET BELÁTHATATLAN IDEIG SZÜNETEL!
Nem mondom, hogy végleg abbahagyom, de most meg kell szabadulnom tőle egy időre. Túl sok munkám van az írásaimban ahhoz, hogy egy ismeretlen senki odajöjjön a honlapomra és kioktasson, hogy hogyan kellene írnom a történeteket, milyen gyakran kellene frisselnem, hogyan kellene bánnom az olvasótáborommal. Főleg, hogy életem nagy lehetőségébe is belerondít. Sem az előző, sem a mostani éjszaka nem sikerült kipihennem magam. A gyomrom görcsben van az idegtől, mert szerda éjfélig be kell küldeni az Ulpius-ház Kiadó írópályázatára szánt műveket, és nekem most is azon kellene dolgoznom, de egyszerűen nem megy. Legszívesebben a honlapot is megszüntetném.
Rendszeres, kiszámítható frisset szeretne az ismeretlen, de eddig még egyetlen egyszer sem méltóztatott kommentelni. Állítólag más oldalakon, ahol számára megfelelő ütemben frissel az író, ír véleményt. Olyan szinten fel vagyok háborodva, hogy majd felrobbanok. A kéziratom még félkésznek sem mondható, és az illetőnek kb. az élettől is sikerült elvennie a kedvem. Nem felel meg, amilyen ütemben írom a történeteket? Nem kell engem olvasni! Ilyen olvasóra egyszerűen nem tartok igényt!
Nagy kihívásnak tartottam megírni ezt a történetet, de az elejétől kezdve több vele a vesződség és a probléma, mint amennyi örömöt lelek benne. Egyébként közölném a kedves ismeretlennel, hogy igen, a szünet az ő hibája, illetve a Full Moon című történetem blogján mai napig gyűlnek az olvasók, annak ellenére, hogy már vagy egy éve áll a történet. Ott senki nem vetemedik ilyesmire, mint amire ő.
Sajnálom, hogy ezzel a rendszeresen kommentelő, hűséges olvasóimat büntetem, de még csak gondolni is képtelen vagyok erre a történetre, mert felfordul a gyomrom.
A Bleedinget is egy hasonló egyén miatt szüntettem meg. Azt reméltem, hogy ettől észbe kapnak az ilyenek, de tévedtem.
Azt gondolom, hogy az az én magánügyem, hogy milyen ütemben írom a történeteimet. Én frisselek, az olvasó pedig kommentel. A kedves ismeretlen úgy gondolja, semmi értelme, hogy véleményt írjon.
Nos, kezdem úgy érezni, hogy a stressz, amivel a blogolás és az egész onlineírás jár, nem éri meg.
Sajnálom, ha csalódást okoztam.
Szép napot Mindenkinek!
Szeretettel:
Aby <(@ˇvˇ@)>